Kedden a tüzijáték előtt még átmetróztunk Hong Kong szigetre, rövid városnézésre. Hong Kong, mint 'ország' is létezik, amely egy félszigetből áll, ami Kínával határos. A határ melletti területet hívják Új Területeknek ( New Territories), a félsziget sűrűn beépített városa Kowloon ( itt található a rezidenciám), és ezen kívül sok szigetből áll HK, a második legnagyobb Hong Kong, amelyet több metróvonal és komp köt össze a szárazföldel. A part mentén végig hatalmas felhőkarcolók állnak. Lényegében ez HK elit része, a világ egyik pénzügyi központja. A hegyoldaból kikandikáló luxusvillákban laknak a milliomosok.
Végül a helyi Times Square-n kötöttünk ki. Igazából nincs ott semmi, csak emberek meg boltok, meg egy csinos felirat, hogy el ne felejtsd, hol jársz:
érdekes látvány, hogy a csillogó -villogó felhőkarcolók és a hatalmas reklámtáblák (Gucci, Chanel, Armani...) mellett 30 méterre ott áll egy lakóház, enyhén lelakott, és az emberek úgy szárítják a ruhájukat, hogy kilógatják az ablakon. Nyilván, légkondija is mindenkinek van saját, a kis dobozok még rontják egy kicsit az összképet. A lakáskörülmények nem éppen eszményiek errefelé. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a környéken úgy ücsörögnek a filippínók, mint a Szent Márk téren a galambok. Főleg fiatal lányok, asszonyok. Minden lehetséges helyen ült egy, csipegetve a kis elemózsiáját. Vagy egy elektronikai üzlet kirakatában lévő tévét bámult. Ők dolgoznak a fent említett milliomosoknak, és munkaszüneti napon (vasárnap és ünnepekkor - mint most) ellepik Centralt. Ilyenkor találkoznak egymással a rokonok, barátok. Olyat is láttunk, hogy kartondobozokból kis fészket készítettek maguknak a járdák és felüljárók szélén és abban piknikeztek, kártyáztak.
A tüzijáték este 8kor kezdődött, természetesen 2 órával hamarabb ki kellett menni a kikötőbe, hogy legyen helyünk. Ismét Tsim Sha Tsuiba (ejtsd: csim sa csái, röviden TST) mentünk, most az Avenue of Stars-ra. Nappal még nem voltam arra, majd egyszer... de kellemes két órát ácsorogtunk a tömegben. Remek játékkal szórakoztattuk magunkat: az ABC minden betűjéhez kerestünk egy híres ruha márkát... ez már valószínűleg HK hatása. Ez ugyanis az a város, ahol nem elég megbeszélni, h melyik metrómegállónál találkozunk, az sem elég, ha X megállónál a Chanel/Burberry bolt előtt. Utcasarkonként két Chanel van :) Türelmünknek aztán meglett a gyümölcse. HK sziget felhőkarcolói voltak a hátterei a fél órás tüzijátéknak. Nekem nagyon tetszett, nem akartak semmi extrát, csupa elegancia és pompa volt. Csal álldogáltam és nézelődtem, mint a hobbitok Bilbó szülinapján. Ez a végjáték:
Hobbitokról jut eszembe: új-zéladni csoporttársamtól megtudtam, hogy emberek ezrei mennek oda és fizetnek csomó pénzt, hogy a Gyűrűk Ura forgatási helyszíneit megnézzék. Ő 30-40 km-re lakik Zsáklaktól... Csak elfelejtik nekik mondani, hogy semmi nem maradt belőle, mert a kormány feltétele a forgatáskor az volt, hogy mindent eredeti állapotába vissza kell állítani. Rüviden: ne menjetek Gy. Ura miatt Új-Zélandra, mert nem fogtok látni semmit.
Intermezzo vége. Kisebb katasztrófaturizmust váltott ki, hogy az egyik hajó, amelyikról fellőtték a tözijátékot, kigyulladt, és hosszú perceken keresztül látványosan égett az öböl közepén. Tüzijáték után a Temple Street piacon vacsoráztunk, nem tudjuk mit. Nem is akarjuk tudni, de jó volt.
